Tiszakécske Város Önkormányzata tulajdonában van a Tiszakécskei Holt-Tisza. Az önkormányzat mindig fontos céljának tekintette a Holt-Tisza bölcs hasznosítását. Ennek érdekében már 1997. évben megkezdte a holtág revitalizációját.
1997 és 2001 között pályázati támogatásból a Holt-Tisza vízpótlásának kiépítésére, és az I-es holtág vezérárok kotrására került sor, valamint a II-es tó mintegy harmadrészének kotrása valósult meg.A projekt megvalósulását követően az önkormányzat már saját forrásából folytatta a holtág mederkotrását, melynek során befejeződött a II-es holtág szakasz kotrása és partrendezése, valamint elkezdődött a III-as holtág szakasz kotrása is.
Tiszakécske Város Önkormányzata több mint 100 millió forint saját forrást költött már az elmúlt évtizedben a holtág revitalizációjára, de látható volt, hogy az önkormányzat forrása a teljes holtág rehabilitációjához nem elegendő.
Így került sor arra, hogy a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II.29.) Korm. határozat módosításáról szóló 1463/2016. (VIII.24.) Korm. határozatban nevesítésre került a „Vizes élőhelyek rehabilitációja és természetvédelmi kezelése a Közép-Tisza mentén” címen a Tiszakécskei Holt-Tisza rehabilitációja. E rendelkezés alapján e célra a Kormány 1,2 milliárd forint fedezetet biztosított.
A beruházás konzorciumi formában valósulhat meg, a támogatás címzettje, illetve a konzorcium vezetője a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
Tiszakécske Város Önkormányzata, mint a terület tulajdonosa konzorciumi tagként vesz részt a beruházás megvalósításában.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az elmúlt héten beadta pályázatát a szükséges fedezet előteremtése érdekében. A pályázat célja keretében a tiszakécskei Holt-Tisza és környezete természetvédelmi szempontú rehabilitációja valósul meg.
A rehabilitáció során az előkészítés fázisában részletes felmérésre kerül a holtág és környezete növény és állatvilága, a vízminőség, az özönnövények állománya, és a felmérések alapján elkészülnek a megvalósításhoz szükséges engedélyezési és kiviteli tervdokumentációk, valamint ezek engedélyezése is megtörténik.
A projekttevékenység legköltségesebb része a Holt-Tisza szakaszok kotrása, partrendezése, a holt-ág műtárgyainak felújítása, a távcsatorna jókarba helyezése, valamint a folyamatos vízpótlási lehetőség biztosítása érdekében úszós vízkivételi mű építése.
A vízi élővilág fennmaradását és a hasznosítás lehetőségeit egyaránt segítheti a mederrendezés és kotrás, a holtág partvonalának rendezése, egyes szakaszokon a vízparti rézsűk tereprendezéssel egybekötött természetközeli átalakítása, más szakaszokon a halak ívását segítő lapos, füves partszakaszok kialakítása.
A környező beépített és mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területek felől érkező környezetterhelés csökkentése érdekében a vízparti sávban hazánkban honos fa- és cserjefajok felhasználásával védelmi célú növénytelepítés várható. A biológiai szűrést szolgáló növényzettelepítését részletes zöldfelület-rendezése alapján szükséges elvégezni, a véderdő funkciója az élőhelyek védelme a közeli lakott település és a mezőgazdasági területek terheléseitől.
A holtág rehabilitációja lehetővé teszi a holt-ág bölcs hasznosítását is, így a projekt keretében aktív és ökoturisztikai infrastruktúra kialakítására is sor kerül.
Az aktív és ökoturisztikai fejlesztések központi eleme egy, a térség értékes természeti örökségi helyszíneit felfűző bemutató-útvonalkialakítása. Az előzetes elképzelések szerint a bemutatóútvonal-hálózat (tanösvény) három elemből állna, melyek a következők:
- egy rövidebb gyalogos bemutató-útvonal, annak egyik elemeként egy, víz felett pallókon vezetett szakasszal;
- a holtág és az élő Tisza menti, a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet keretében természetvédelmi oltalom alatt álló ligeterdők összekötésével egy gyalogosan vagy kerékpárral bejárható bemutató-útvonal;
- egy csónaktúra-ösvény kialakítása a holtág nádasaiban, labirintusszerű útvonalrendszerrel, a vízen elhelyezett élményelemekkel.
A tanösvény élményszerű bejárás kilátó- és madármegfigyelő helyek kialakításával, a látogatók bemutatási programba történő bekapcsolódásának a lehetőségét biztosító interaktív elemekkel és interpretatív szövegezéssel kerül megvalósításra.
A fentiek megvalósulásával a projekt eredményeképpen a tiszakécskei Holt-Tisza vizes élőhelyeinek revitalizációja erősíti a Tisza-völgy e szakasza menti tájban rejlő lehetőségek optimális hasznosítását. A holtág kedvező környezeti állapota az egyik fontos feltétele a természeti-táji örökség hosszú távú megmaradásának, úgy, hogy annak fenntartható módon történő, „bölcs” hasznosítással a helyi közösségek is megtalálják számításaikat, mind a Tisza-völgyi tájhoz kötődő kapcsolatukban, mind anyagi értelemben, mind – az előzőekkel összefüggésben – életminőségükben.