Elkészült az a részletes megvalósíthatósági tanulmány, amely Kecskemét és Szolnok közúti kapcsolatainak fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. A tanulmányt egy szolnoki sajtótájékoztató keretében mutatta be a két város polgármestere, akik hangsúlyozták: a közlekedés fejlesztése az egyik alapfeltétele a Közép-alföldi gazdasági övezet erősítésének, a két megyeszékhely hatékony gazdasági és felsőoktatási együttműködésének.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere elmondta: a dokumentumot a közbeszerzésen nyertes Utiber Kft. készítette el, az anyag a magyarországi gyakorlatban eddig nem vizsgált részletességgel, városokra, településekre kiterjedően kidolgozza és értékeli a teljes közúti kapcsolat fejlesztésének gazdasági, társadalmi és környezeti előnyeit. A projekt magában foglalja Kecskemét és Szolnok városok, valamint Szentkirály, Tiszakécske, Tiszajenő, Tiszavárkony, Tószeg települések összekötését. A vizsgálati szakasz kezdete a 445 számú Kecskemét északi elkerülő út 44 sz. főúti csomópontja, a tervezési szakasz vége a 4623 j. út 4 sz. főúti csomópontja. A tanulmány vizsgálja a meglévő utak 11,5 tonnás terhelésre való megerősítését, valamint a települések elkerülő szakaszait úgy, hogy távlatban megfeleljen a másodrendű főúttá való átminősítéshez. A majdani kivitelezés során helyenként olyan korrekciókat szükséges végrehajtani, amelyek végig lehetővé teszik a 90 km/h sebességet.
A tanulmány alapvetően három fő változatban fogalmazódik meg. Mindhárom változatban a meglévő mellékúthálózat fejlesztése és megerősítése szerepel, azzal a különbséggel, hogy az első változatban települési átkelési szakaszok és párhuzamos kerékpárút, a második változatban a települések elkerülő szakaszai és párhuzamos kerékpárút, a harmadik változatban pedig a települések elkerülő szakaszai és a lassú járművek közlekedését biztosító párhuzamos szervizút szerepel, amely egyben kerékpárút is.
A tanulmány csomópontok esetében körforgalmak építését irányozza elő. Hídépítések kapcsán úgy fogalmaz, hogy a nagyobb vízfolyások, csatornák felett szükséges a meglévő műtárgyak átépítése, szélesítése. Műtárgyak építésével számol az Alpár-Nyárlőrinci-csatorna, a Peitsik-ér, a Kőrös-ér, a Közös-csatorna esetében.
A tervezők számos egyeztetést folytattak le a településekkel, ezek eredményeként a települések tekintetében a következő változatokat vizsgálták meg: Szentkirálynál északi és déli elkerülő, Tiszakécskén a rendezési terv módosítás szerinti nyomvonal, Tiszajenőn keleti és nyugati elkerülő, Tiszavárkonynál nyugati elkerülő, és a meglévő nyomvonal fejlesztése, Tószegnél pedig egy nyugati elkerülő két nyomvonalváltozata.
Egyes települések esetében az elkerülők egyik lehetséges nyomvonala NATURA 2000 területet érint. Itt vizsgálni szükséges, hogy e területeken környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból megvalósítható-e a beruházás, és amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel. Éppen ezért készült olyan változat is, amely kikerüli a természetvédelmi területet, ennek viszont az a feltétele, hogy a főút kétszer keresztezi majd a Kecskemét-Szolnok vasútvonalat.
Szalay Ferenc hangsúlyozta: a tanulmány kapcsán alapvetően nem a két megyeszékhelynek, hanem az érintett településeknek kell döntéseket hozniuk arra vonatkozóan, hogy az elkerülők miként valósuljanak meg.
Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: a következő évekre új irányelvek épültek be a hazai fejlesztéspolitikába, amelyek komoly lehetőségeket adnak az arra nyitott megyeszékhelyeknek. Sikeres gazdaságfejlesztés nem lehetséges a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nélkül, de a hatékonyság pillérei között ugyanakkora szerepe van a kutatás-fejlesztésnek, az innovációnak, a felsőoktatás erősítésének is. Kecskemét e tekintetben országosan az élvonalban van, amit az új campus létrehozása is bizonyít.
Kecskemét és Szolnok a meglévő gazdasági potenciálok egyesítésével egy sikeres Közép-alföldi régiót hozhat létre. Az M8 autópálya megépülésével tovább erősödhet Szolnok és Kecskemét ipari-innovációs fejlesztési partnersége. Erősíteni kell az ipari-műszaki együttműködést, a jármű-ipari beszállítói hátteret pedig ki kell terjeszteni Szolnok irányába.
Kecskemét polgármestere kiemelte a két város főiskolái közötti együttműködést, amely már eddig is komoly gyakorlati hasznot hozott. A két intézmény idén két uniós pályázatban is együttműködött, amelyek összesen 3 milliárd forintos támogatásban részesültek. A fejlesztések egyikében a Szegedi Tudományegyetem – Kecskeméti Főiskola – Szolnoki Főiskola – Gál Ferenc Főiskola felsőoktatási együttműködési egységében olyan szervezeti, irányítási módszerek, nyilvántartási és folyamatkövetési rendszerek fejlesztése valósult meg, amelyek lehetővé teszik a munkaerő-piaci előrejelzések és preferenciák szisztematikus megismerését, tájékoztatást nyújtanak a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekről és követelményekről, így ezen intézmények együttesen képesek megfelelni a legújabb munkaerő-piaci elvárásoknak. A másik projektben a Szolnoki Főiskola és a Kecskeméti Főiskola műszer- és laborfejlesztése valósult meg a műszaki gyakorlati oktatás és K+F+I tevékenységek minőségi fejlesztése érdekében.
A Kecskeméti Főiskola duális képzésében megjelentek a szolnoki vállalati partnerek is. Idén csatlakozott a rendszerhez az F. Segura Hungária Kft. A valenciai székhelyű spanyol családi vállalkozás, az F. Segura Csoport mintegy három évtizede tervez és gyárt számos autómárka – például a Ford, a Volvo, a Land Rover, a Volkswagen, a Daimler- Mercedes és a SEAT – számára motorhoz és autókarosszéria-elemekhez tartozó fém alkatrészeket. Szintén idén csatllakozott a DLM Solutions Kft., amely szolnoki fejlesztési központtal 15 éve készít innovatív alkalmazásokat a hazai és a nemzetközi piacra. Benyújtotta továbbá csatlakozási szándéknyilatkozatát a Stadler Rail Csoport, a nyilatkozat jelenleg még a Duális Képzési Tanács jóváhagyására vár.
Szemereyné Pataki Klaudia a két főiskola integrációs folyamatáról is beszélt, összefoglalva az eddigi eseményeket. Elmondta: a két intézmény 2015 nyarán felkérést kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától az integrációs tárgyalások megkezdésére. Azóta a vezetőségek közösen elkészítettek egy, az integrációt megalapozó stratégiai anyagot. Közben – szeptember 1-től – módosult a nemzeti felsőoktatási törvény, amely immár tartalmazza az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriát, amely kritériumoknak a két intézmény együtt megfelel. Az integráció témája az intézmények szenátusai elé került, szeptember 9-én megszületett a határozat, mindkét szenátus támogatta az egyesülést. A határozat szerint az új integrált felsőoktatási intézmény /alkalmazott tudományok egyeteme/ kecskeméti székhellyel és szolnoki telephellyel jön létre. Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár szeptember 16-án kelt levelében a két intézményt arról tájékoztatta, hogy az oktatásért felelős miniszter döntése értelmében a Szolnoki Főiskola és a Kecskeméti Főiskola 2016 július 1-ével összeolvad. Az integráció feltételeit tartalmazó megállapodás előkészítésének határideje: 2016. május 15.